Symfalogic Corporation
Company Formation on 7 Continents & Bookkeeping

Ausztrália

Ausztrália

Ausztrália (angolul: Australia), hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség független királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába. Területe alapján a világ hatodik legnagyobb országa. Északról Pápua Új-Guinea, Indonézia és Kelet-Timor; északkelet felől a Salamon-szigetek és Vanuatu; délkelet felől pedig Új-Zéland határolja tengeren. Fővárosa Canberra, és legnagyobb városa Sydney. Az ország a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, emellett Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Az Egyenlítőtől délre, a 10. és a 40. szélességi kör között található. 

A kontinens 1606-os holland hajósok által történt felfedezését követően 1770-ben keleti felét az angolok követelték és elkezdték betelepíteni ide az elítélteket, hogy velük kolonizálják Új-Dél-Wales területét 1788 január 26-át követően. Népessége fokozatosan emelkedett évtizedeken keresztül és az 1850-es évekre a kontinens nagy részét felfedezték és további öt önkormányzattal rendelkező királyi külbirtokot hoztak létre. 1901. január elsején a gyarmatok szövetségre léptek egymással és megalakították az Ausztrál Államközösséget. Ausztrália ettől fogva stabil liberális demokrácián alapuló politikai rendszert épített ki, amelyben szövetségi parlamentáris rendszer működik az alkotmányos monarchia államformájának keretein belül önálló rendelkezési joggal bíró tagállamai és területei felett. Az ország 24 millió lakosának jelentős része városlakó, amely főleg a délkeleti partvidék közelében összpontosul.

Ausztráliának van a tizenharmadik legnagyobb méretű gazdasága és a kilencedik legmagasabb egy főre jutó nominális GDP értéke a világon (IMF). A világon a második helyen áll az emberi fejlettségi index alapján, az országot igen magasra rangsorolják az életminőség, az egészség, az oktatás, a gazdaság szabadsága, a polgárok szabadsága és a politikai jogok tekintetében.[8] Ausztrália az ENSZ , a G20-ak, a Nemzetközösség, az ANZUS a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Kereskedelmi Világszervezet, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés és a Csendes-óceáni Fórum tagja.

Az országnév eredete

Az ország neve a latin Terra Australis (“déli föld”) elnevezésből ered, melyet a déli félteke korábban fel nem fedezett, csak feltételezett szárazföldi területeire használtak.[9] Az Australia kifejezés legkorábban feljegyzett felbukkanása angol nyelven 1625-ben tűnt fel az “A note of Australia del Espíritu Santo” című jegyzetben, melynek szerzője Sir Richard Hakluyt, melyet Samuel Purchas jelentetett meg Hakluytus Posthumus című művében, ami az eredeti spanyol elnevezés “Austrialia del Espíritu Santo” (A Szentlélek déli földje) anglicizált megfelelője. A holland melléknévi alakú Australische szót 1638-ban egy könyvben használták először Jakartában, hogy ezzel az elnevezéssel utaljanak az újonnan felfedezett déli földterületre. 1824-ben, az Admiralitás beleegyezett, hogy a kontinens megnevezése hivatalosan is Australia, magyarul Ausztrália legyen.

A szárazföld felfedezése után a kontinenst elnevezték Ausztráliának. A kontinens neve a brit gyarmati idők után, a függetlenedő domínium korában az itt létesülő politikai alakulatra is átment, ami értelmezési problémákhoz vezet, mivel az állam a teljes földrészt nem foglalja magába, a kontinenshez tartozik még Új-Guinea szigete és tágabb értelemben Új-Zéland egy része.

A név hasonlósága miatt még ma is gyakran megesik, hogy összekeverik Ausztria és Ausztrália nevét. Ez különösen olyan nyelvterületeken jellemző, ahol a két földrajzi név alakja hasonló (magyar, francia, szláv, angol nyelvterület). Németül viszont Ausztriát Österreich-nak, míg Ausztráliát Australien-nek nevezik. Ausztria neve egy helytelen latinosítás nyomán alakult ki az Ostarrîchi ónémet szóból, amely viszont keleti területet jelent. Az ausztrál szó viszont a déli féltekére utal.

Gazdasága

Ausztrália jóléti állam, melynek bevételei sokféle forrásból származnak, beleértve a bányászati termékek kivitelét, a telekommunikációt, a pénzügyi szektort és a gyáripart. Az országban a piacgazdaság virágzik, viszonylag magas az egy főre jutó éves GDP értéke és viszonylag alacsony a szegényebb népesség aránya. Az átlagos jólét tekintetében Ausztrália Svájcot követően a második helyen állt a világon 2013-ban, habár a 2000-2001-es időszak 10,2 százalékos arányáról 2013-ra 11,8 százalékos arányra emelkedett a nemzeti szegénységi ráta. A Credit Suisse kutatóintézete kimutatta, hogy az ország rendelkezik a legmagasabb medián vagyonnal a világon és 2013-ban a világon a második legmagasabb volt a felnőttekre számított vagyon nagysága.

Az ausztrál dollár az ország hivatalos fizetőeszköze, továbbá hivatalos pénzneme a Karácsony-szigetnek, a Cocos-szigeteknek (Keeling), a Norfolk-szigetnek, akárcsak a Csendes-óceánon fekvő Kiribati, Nauru és Tuvalu államoknak. Az Australian Stock Exchange és a Sydney Futures Exchange 2006-os összeolvadásával az így létrejövő Australian Securities Exchange vált a kilencedik legnagyobb tőzsdévé a világon.

A Gazdasági Szabadság Index 2010-es eredményei alapján a harmadik helyen állt az ország, Ausztrália gazdasága a tizenkettedik legnagyobb gazdaság a világon a GDP névleges értékét tekintve és fejenként számolva az ötödik legmagasabb névleges GDP-vel rendelkezik a világon, melynek értéke 66 984 ausztrál dollár. Az ország a második helyen állt az ENSZ Emberi fejlettségi index 2011-es listáján és a Legatum Prosperity Index 2008-as listáján az első helyet foglalta el. Ausztrália nagyobb városainak mindegyike jó helyezéseket ér el a különböző globális jóléti és fejlettségi felméréseken. 2014-ben Melbourne már zsinórban a negyedik évben érte el az első helyezést a világ legélhetőbb városainak listáján, valamint Adelaide az ötödik, Sydney a hetedik, míg Perth a kilencedik lett ugyanezen listán. A teljes kormányzati adósság 190 milliárd ausztrál dollárra rúg, ami mintegy 20%-a volt a GDP-nek 2010-ben. Ausztráliában az egyik legmagasabb ingatlanárak vannak a világon és ezzel párhuzamosan az egyik legmagasabb a háztartások eladósodottsági szintje.

Ausztrália gazdasága több, mint 15 éven keresztül 3,6 százalékkal emelkedett átlagosan éves szinten, ami magasabb érték, mint az OECD éves 2,5 százalékos átlaga. Ausztrália volt az egyetlen olyan gazdaság, amely nem tapasztalt recessziót a 2008-as gazdasági válság során. Ugyanakkor Ausztrália hat legnagyobb kereskedelmi partnere recesszióba süllyedt a válság idején, amely hátrányosan érintette az ország gazdaságát is, főleg a következő évek növekedési ütemét vetette vissza jelentős mértékben. 2012 elejétől kezdve, 2013 elejéig az ausztrál gazdaság fokozatosan bővült, ám néhány olyan államban, ahol nincs a bányászat jelen, illetve az ország bányászathoz nem kapcsolható gazdasági ágai recessziót könyvelhettek el.

A Hawke kormányzat 1983-ban bevezette az ausztrál dollár esetében az úgy nevezett lebegő árfolyamot és részben csökkentette a pénzügyi rendszer szabályozását. A Howard kormány ezt követően a munkaerőpiacon csökkentette a szabályozások mértékét és további privatizációkat hajtottak végre állami kézben lévő vállalatok magánosításával, melyek közül a legjelentősebb a távközlési vállalatok eladása volt. A közvetett adórendszer lényegesen megváltozott 2000 júliusában a 10 százalékos Áfa bevezetésével. Az ausztrál adórendszerben a vállalatok és a magánszemélyek jövedelmi adót fizetnek, ami a kormányzat bevételi forrásainak gerincét adja.

2012 májusában 11 537 900 fő volt a foglalkoztatottak létszáma (ide értve a főállású, illetve a részmunkaidős munkavállalókat is), míg a munkanélküliségi ráta mindössze 5,1% volt. A 15–24 évesek közt mért munkanélküliségi ráta 11,2 százalékon állt ugyanebben az időszakban.

2008 óta az infláció mértéke jellemzően 2–3% közt alakul és a jegybanki alapkamat 5–6%. A gazdaságban az idegenforgalmat, oktatást, pénzügyi szolgáltatásokat tömörítő szolgáltatóipar a GDP 70 százalékát adja. Mivel Ausztrália gazdag nyersanyagok és egyéb természeti erőforrások tekintetében, ezért az ország fő exportcikkei közé tartoznak a mezőgazdasági termények, részben a búza és a gyapot, míg az ásványi anyagok közt a vasérc és az arany kivitel meghatározó, míg energiahordozók szempontjából a szén és a cseppfolyósított földgázkivitele jelentős. Annak ellenére, hogy Ausztrália mezőgazdasági országnak tekinthető és nyersanyagokban gazdag, ezen ágazatok mégis csak mintegy 3, illetve 5 százalékkal részesednek az ország GDP-jén belül, főleg az export terén. Ausztrália legnagyobb exportpiacai Japán, Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea és Új-Zéland. Ausztrália a világ ötödik legnagyobb borexportőre, az ágazat évente mintegy 5,5 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország gazdaságához.

Ausztrália a hús (marha és bárány), a gyapjú, a szén, az arany, a vasérc, az alumínium, a műszaki, valamint a közlekedési eszközök, és a búza exportjában világelső, de legalábbis az elsők közé tartozik. Import termékek a számítógépek, irodafelszerelések, telekommunikációs berendezések és alkatrészek, nyersolaj és az olajtermékek.

A Világbank 1995-ös felmérése szerint Ausztrália a világ leggazdagabb országa, mert minden egyes polgárára 1,1 millió ausztrál dollár nemzeti vagyon esik.

 

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):

Export: Kína 29,5%, Japán 19,3%, Dél-Korea 8,0%, India 4,9%
Import: Kína 18,2%, USA 11,6%, Japán 7,8%, Szingapúr 5,9%, Németország 4,6%, Thaiföld 4,2%, Dél-Korea 4,0%

Cégalapítási Szempontból:

  • Új-Dél-Wales

 

Kérdése van? Írja meg itt:

Lépjen kapcsolatba velünk

  • Üzenet

 

Verification / Ellenőrzés