Symfalogic Corporation
Company Formation on 7 Continents & Bookkeeping

Ázsia

Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens. Területe 44,5 millió km². Ez a Föld teljes területének 8,7%-át teszi ki, a szárazföldeknek pedig a 29,8%-át. Az emberi népesség mintegy 60%-a itt él.

Ázsia átnyúlik a déli féltekére is, kiterjedése észak-déli irányban 11 000 km; kelet-nyugati irányban 9000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.

Elhelyezkedése

Északon a Jeges-tenger, keleten a Csendes-óceán és melléktengerei, délkeleten Ausztrália és Óceánia, délen az Indiai-óceán, délnyugaton a Vörös-tenger, a Szuezi-csatorna és a Földközi-tenger, nyugaton a Fekete-tenger, a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Urál folyó, és az Urál hegység Amerikától pedig a Bering-szoros határolja.

A hatalmas kontinensnek két vitatott hovatartozású területe is van. Az egyik Európa, amelytől „mesterséges” határ (a viszonylag jelentéktelen Urál hegység és Urál folyó) választja el, és ezért sokan a két földrészt Eurázsia néven egyetlen kontinensnek tartják. A másik terület az Arab-félsziget, amely szerkezetét, éghajlatát, növény- és állatvilágát tekintve inkább Afrikához tartozik.

Ázsia partvidéke nagyon tagolt. Déli részét nagy félszigetek alkotják: Kis-Ázsia, az Arab-félsziget, a Hindusztáni-félsziget és Indokína. Hátsó-India keskeny nyúlványa a Maláj-félsziget. Ázsia keleti partvidékén terül el Kamcsatka és a Koreai-félsziget. A legjelentősebb ázsiai szigetek és szigetcsoportok a következők (északnyugatról, az óramutató járása szerint): Novaja Zemlja, Szevernaja Zemlja, Új-szibériai szigetek, Vrangel-sziget, Szahalin, a Kuril-szigetek, a Szunda-szigetek.

Földrajza

Ázsia szorosan kapcsolódik Európához. A két földrészt együttesen Eurázsiának nevezzük. Határai: Európa és Ázsia határánál húzódik az Urál hegység, a Kaszpi-tenger, a Kaukázus, a Fekete- és a Földközi-tenger. Afrikától a Szuezi-csatorna választja el. Ázsia északi részén a Jeges-tenger, keleti részén a Csendes-óceán húzódik. Délen az Indiai-óceán és tengerei övezik. Szigetei: a Jeges-tenger szigetvilága, a Japán-, a Fülöp-szigetek és az Indonéz-szigetek, amelyeket a Föld legmélyebb tengerárkai szegélyeznek. Félszigetei: a Koreai-, az Indokínai-, a Maláj-, a Hindusztán-, az Arab-félsziget,a Kamcsatka-félsziget és Kis-Ázsia félszigete. Ázsia részei: Észak-Ázsia, Közép-Ázsia (történeti fogalomként Belső-Ázsia szokott szerepelni Közép-Ázsia fogalma helyett), Kelet-Ázsia, Dél-Ázsia, Délnyugat-Ázsia.

Felszíne

Ázsia tájai rendkívül változatosak. A Földközi-tenger hullámaitól a Csendes-óceán hatalmas víztömegéig fiatal, magas, gyakran jégmezőkkel borított hegységek övezik a földrészt: Kaukázus, Zagrosz, Hindukus, Pamír, Himalája (Mount Everest, 8848 méter, a világ legmagasabb csúcsa), és az indonéz szigetekben folytatódó, még emelkedőben lévő burmai lánchegységek. Ázsia északi területén alföldek és fennsíkok szabdalják a szibériai pajzs prekambriumi sziklarétegeit. Ázsia mai felszíne alapvetően a negyedkori gleccserek tevékenysége folytán alakult ki.

 

Ázsia térségei és országai

A természeti környezet jellege és a gazdasági viszonyok alapján az ázsiai világrészt négy nagy térségre osztjuk. Ezek:

1) a délnyugati,

2) a déli és a délkeleti,

3) a keleti és középső,

4) az északi.

 

Az északi térségben Oroszország ázsiai része terül el. Tekintettel arra, hogy Oroszország gazdasági súlypontja Európában van, az ázsiai részét is az Oroszországi Föderáció földrajzi jellemzésébe soroljuk Európa keretében.

Délnyugat-Ázsia

Két óceán, az Atlanti- és az Indiai-óceán perem- és beltengerei mossák a legtöbb délnyugat-ázsiai ország partjait. Idesoroljuk a térség két legfejlettebb országát: Törökországot és Izraelt, továbbá az Arab-félszigetet és a Perzsa-öböl országait (Szíria, Libanon, Jordánia, Szaúd-Arábia, Irán, Irak stb.), valamint Ciprust. Külön csoportba tagoljuk a Kaukázuson túli országokat, Grúziát, Örményországot és Azerbajdzsánt.

 

Dél- és Délkelet-Ázsia

Dél- és Délkelet-Ázsia az összes ázsiai térség közül a legnépesebb. Ez a legtermékenyebb térség, bár a felszíne túlnyomórészt hegyvidéki jellegű, és a partvidéki alföldeken kívül ott csak a Hindusztáni-alföld terül el. A lakosság gyakran a hegyoldalakon teraszokat alakít ki, hogy ezeken mezőgazdasági terményeket termeszthessen.

A kiterjedése és a lakosság száma alapján Dél-Ázsia legnagyobb állama India, a délkelet-ázsiai térségé Indonézia.

 

Kelet-Ázsia és Belső-Ázsia

Kína, Japán, a Koreai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kelet-Ázsiában terül el. Belső-Ázsiában fekszik Kína egy része, Mongólia (melyet gyakran Kelet-Ázsiához is sorolnak), valamint Afganisztán és az egykori Szovjetunió köztársaságai közül Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán. Az utóbbiakat összefoglaló néven Közép-Ázsiának is nevezik. A Belső-Ázsia kifejezést ugyanakkor gyakran csak Mongóliára és Kína nyugati felére használják.

A térség eltérő természeti feltételei befolyásolják a lakosság elhelyezkedését. A hegyvidéki jellegű, illetve sztyeppés Közép-Ázsiában a száraz éghajlat, valamint a nyár és a tél közötti nagy hőmérsékleti különbségek nem kínálnak kedvező életfeltételeket az emberek nagyobb csoportjai számára. A Csendes-óceán peremtengerei közelében elterülő térségek sűrűn lakott területek, sőt a Kínai-alföld egyes részein már a túlnépesedés figyelhető meg (Kína, Japán).

 

Cégalapítási Szempontból:

  • Japán

Kérdése van? Írja meg itt:

Lépjen kapcsolatba velünk

  • Üzenet

 

Verification / Ellenőrzés